12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet
a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben, továbbá a 12-14. §- ok tekintetében az igazságügyi és rendészeti miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A tűzvizsgálat célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére, a mentési beavatkozási feltételek javítására, és hozzájárulnak a jogkövető magatartáshoz.
(2) A tűzvizsgálat során vizsgálni kell:
a) a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének helyét, idejét; a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit; továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget, b) a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesülését, a tűzmegelőzésre vonatkozó előírások érvényesülését,
c) a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét.
2. § (1) A tűzoltóságok minden tudomásukra jutott tűzesettel kapcsolatban adatgyűjtésre és adatszolgáltatásra kötelezettek.
(2) Kötelezően gyűjtendő adatok:
a) a tűzeset helye,
b) a tűzeset jellege, kiterjedése,
c) a keletkezés ideje (amennyiben nem ismert a pontos keletkezési idő, úgy vélelmezett időt kell megjelölni),
d) a jelzés ideje,
e) a személyi sérülés jellege, mértéke,
f) a lehetséges ügyfél, a tanú adatai (különösen név, elérhetőség).
(3) A nem illetékességi területen történt beavatkozás esetén a beavatkozó tűzoltóság köteles az adatokat a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak haladéktalanul távközlési eszköz útján vagy elektronikus úton közölni.
3. § Hivatalból tűzvizsgálati eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel,
b) a tűzeset során haláleset történt,
c) a tűzeset minősített riasztási fokozata II-es vagy annál magasabb volt,
d) szakmai vagy egyéb szempontból indokolt.
4. § A Magyar Honvédség létesítményeiben, ingatlanaiban, járműveiben keletkezett tűzesetek vizsgálatában az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság az érintettek felkérésére szakértőként működik közre.
A tűzvizsgálatot biztosító cselekmények
5. § A tűzvizsgálati eljárás eredményességének érdekében - amennyiben a tűzvizsgáló nincs a helyszínen - a tűzoltás vezetője a 2. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező adatgyűjtésen túl:
a) intézkedik a terület és a bizonyítékok biztonságos, változatlan állapotban történő megőrzésére,
b) jelentésben rögzíti a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat, helyszínrajzot és szükség szerint kép- és filmfelvételeket készít.
6. § (1) A 3. § a)-b) pontjában megjelölt esetekben nyílt vasúti vonalon a vonat vezetője, illetőleg az úton lévő hajón a hajó kapitánya (vezetője) köteles elvégezni azokat a tűzvizsgálatot biztosító cselekményeket, amelyek a forgalom zavartalansága, továbbhaladása (fenntartása) miatt szükségesek és később nem pótolhatók.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján végzett cselekményekről - az annak alapján szerzett adatok közlésével - a vonat vezetője, illetőleg a hajó kapitánya (vezetője) köteles a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot haladéktalanul tájékoztatni.
(3) A tűzeset szempontjából érdekelt személy, személyek kötelesek változatlanul hagyni, illetőleg lehetőség szerint változatlan formában megőrizni a tűzvizsgálati helyszínt, annak felszabadításáig.
A tűzvizsgálat lefolytatásának szabályai
7. § A tűzvizsgálatot a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) vezetője által kijelölt személy, személyek végzik.
8. § (1) A hatóság vezetője tűzvizsgáló készenléti szolgálatot rendelhet el.
(2) A készenléti szolgálat ellátásának szabályait a hatóság vezetője állapítja meg.
(3) Tűzvizsgálat lefolytatására az a személy jelölhető ki, aki az illetékes hatóság állományának tagja és felsőfokú szakmai képzettséggel, továbbá tűzvizsgálói tanfolyami végzettséggel és legalább 3 éves tűzoltási, tűzvizsgálati vagy tűzmegelőzési gyakorlattal rendelkezik.
9. § (1) A tűzvizsgálat során e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak teljesítése érdekében bizonyítási eljárást kell lefolytatni.
(2) A bizonyítási eljárásban tűzeseti helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgálat szempontjából lényeges tényezők leírását, a feltárt adatok, bizonyítékok felsorolását, továbbá a szükség szerinti mintavételezés körülményeit, valamint a lefoglalt bizonyítékok megnevezését.
(3) A vizsgálat során értékelni kell:
a) a kárt szenvedett létesítmény, építmény tűzvédelmi helyzetét átfogó, valamint összehasonlító módon, figyelembe véve a létesítéskor, illetve az esemény időpontjában érvényben lévő előírásokat,
b) a létesítési és használati előírások teljesítését, a tűzoltóság hatósági, szakhatósági munkájának az építmény tűzvédelmi helyzetére gyakorolt hatását,
c) a tűzeset helyszínének megközelíthetőségét, tűzjelzés lehetőségét, vízszerzési helyeket, a beépített jelző és oltó berendezéseket,
d) a dolgozók, az önkéntes vagy létesítményi tűzoltóság tevékenységét.
(4) A hatóság a szakértő kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.
10. § (1) Az összegyűjtött bizonyítékok felhasználásával a tűzvizsgálati eljárásról összefoglaló jelentést kell készíteni. Az összefoglaló jelentés a tűzvizsgálatról készült szakmai dokumentum, melyet a tűzvizsgáló a vonatkozó szakmai szempontok szerint állít össze.
(2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a tűz keletkezésével, terjedésével kapcsolatos ok-okozati összefüggéseket,
b) a sérültek, elhunytak, károsultak adatait,
c) a figyelembe vett és a mellőzött bizonyítási eszközöket, a mellőzés indokolását,
d) valamint mindezek alapján a tűz keletkezési helyére, idejére, okára, a gyújtóforrásra
és a személyi felelősségre vonatkozó megállapításokat,
e) a személyek, anyagi javak veszélyeztetettségére vonatkozó megállapításokat,
f) a további intézkedésre tett javaslatokat,
g) a létesítmény tűzvédelmi helyzetének értékelését a 9. § (3) bekezdésében foglaltak alapján.
11. § (1) Az összefoglaló jelentés alapján a hatóság vezetője szükség szerint intézkedik a vizsgálat vagy a jelentés kiegészítéséről, vagy záradékolja az összefoglaló jelentést.
(2) A záradékolás során a tűzvizsgálat eredményétől függően a hatóság vezetője, amenynyiben annak feltételei fennállnak:
a) szóban vagy írásban felhívja az ügyfél figyelmét a követendő szabályok betartására,
b) szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez,
c) tűzvédelmi bírságot szab ki,
d) egyéb hatósági intézkedést kezdeményez az illetékes hatóságnál a tapasztalt jogszabálysértés megszüntetésére (építés, környezetvédelem stb.).
A hatóság és a rendőrség együttműködése a tűzvizsgálatban
12. § A rendőrség szervei minden tudomásukra jutott tűzesetről az ügyeletük útján haladéktalanul kötelesek a tűzoltóság illetékes szerveit értesíteni.
13. § (1) A tűzoltóság szervei bűncselekmény gyanúja vagy halál esetén az ügyeletük útján haladéktalanul kötelesek a rendőrség illetékes szerveit értesíteni.
(2) Amennyiben a tűzesettel kapcsolatban a rendőrség és a tűzvizsgáló is helyszíni szemlét folytat le, úgy azt lehetőség szerint egyidejűleg kell lefolytatni. A tűzvizsgálati eljárás a rendőrség vagy más hatóság által folytatott eljárással párhuzamosan is lefolytatható.
(3) A tűzvizsgáló az (1) bekezdésben meghatározott esetben, illetve a rendőrség megkeresésére, a vizsgálat lezárását követően a tűzvizsgálati jelentést a keletkezett egyéb iratokkal együtt a kiadmányozási rendnek megfelelően haladéktalanul megküldi a vizsgálatot végző rendőri szervnek.
14. § A tűzvizsgáló segítséget kérhet az illetékes rendőrkapitányságtól a tűzeset helyszínének biztosítása, a nyomok megőrzése, rögzítése, valamint a tűzeset helyszínén az ügyfelek, tanúk felkutatása, azonosítása, helyszínen tartása céljából.
A tűzesettel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályok
15. § (1) A tűzvizsgálati eljárás a tűzvizsgálati jelentés kiadásával zárul.
(2) A tűzvizsgálati jelentést a mellékletben meghatározott formátumban és adattartalommal kell kiadni.
(3) A tűzvizsgálati jelentés kiadására az összefoglaló jelentés záradékolását követően kerül sor.
(4) Ha a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggései nem állapíthatóak meg vagy nem bizonyíthatóak, a tűz keletkezési okát a tűzvizsgálati jelentésben ismeretlenként kell megjelölni.
16. § (1) A hatóság a bejelentett tűzesettel kapcsolatban az ügyfél kérelmére tűzeseti hatósági bizonyítványt ad ki.
(2) A tűzeseti hatósági bizonyítvány a tűzvizsgálati eljárás lefolytatásától függetlenül a 2. § (2) bekezdés szerinti adatok alapján adható ki.
(3) A kérelem tartalmazza a kérelmező ügyfél vagy képviselőjének adatait, lakcímét/székhelyét, távközlési úton történő elérhetőségét, a tűz keletkezési helyét, idejét, valamint azt az indokot, amely miatt a hatósági bizonyítvány kiadását kezdeményezi.
17. § (1) A tűzeseti hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. §-ának (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) a tűzjelzés idejét,
b) a tűzeset helyét és idejét,
c) tűzoltói beavatkozás történt-e,
d) indult-e tűzvizsgálati eljárás,
e) a tűzesetről rendelkezésre álló adatok közül azon adatokat, melyek a tűzeseti hatósági bizonyítvány felhasználása szempontjából szükségesek.
(2) A tűzeseti hatósági bizonyítvány kiadása megtagadható, ha a tűzeset megtörténtének ténye a helyszín megtekintése alapján nem állapítható meg.
Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, 2007. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 13/1997. (II. 26.) BM rendelet és az azt módosító 37/1999. (X. 27.) BM rendelet. (2) A rendelet 8. §-ának (3) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba.
